Külföldre költözés gyerekkel

 KONYV

A külföldre költözés gyerekkel a család egyetlen tagjának sem könnyű feladat, de vajon hogyan élik meg a gyerekek a külföldre költözés viszontagságait? Valóban könnyebb nekik a beilleszkedés?

Ismerek családokat, ahol az anya jött el Angliába dolgozni, különféle okok miatt. Talán megszokottabb, hogy az apa  az, aki külföldön vállal munkát. Mindkét esetben sérül a klasszikus családmodell, de a gyerekeknek akár könnyebb is lehet. Ha jó az iskola, a baráti kör, a különféle foglalkozások, ahová már évek óta járnak, és szerető nagy család veszi körül őket, akkor örömmel maradnak a szobájukban, a biztonságot jelentő környezetükben. Manapság a kapcsolattartás, a gyakori ide- vagy hazalátogatás nem megfizethetetlen ördöngősség. Vannak, akik már lassan tíz éve így élnek és működik a család, élő a kapcsolat a szülő és a gyerekek között.

 TransferWise

Más esetekben a család nem tudja felvállalni a szétválás kockázatát, ezért együtt vágnak bele a nagy kalandba. Ez mindenképp anyagilag megterhelő döntés. Igaz, hogy minden nehézséget könnyebb elviselni, ha a szeretteinkkel együtt éljük meg őket. Hirtelen annyi elintéznivalóval találjuk magunkat szembe és annyi váratlan fordulat nehezítheti meg az első hónapokat, hogy talán nem éri meg mindennek a stressznek kitenni a családot, a gyerekeket. Természetesen, ha valaki biztos munkahelyre érkezik, ki tudja fizetni a megfelelő lakást előre, akkor így is sikerülhet szépen, kiegyensúlyozottan elkezdeni az itteni életet.

KIEMELT HIRDETÉSEK

Hirdess itt!

A leggyakoribb talán mégis az, amikor az egyik szülő megteremti a család kiköltözésének módját. Pár hónap alatt kiderül, hogy megbízható-e a munkahely, kideríthető, hogy az adott város melyik részén mennyi a lakásbérlés, melyek a kedvünkre való iskolák, mit hol kell elintézni, hogy mire a család megjön, már a legtöbb dolog sínen legyen.

Hogy ez ténylegesen hány hónap az nagyon sok mindentől függ. Sokan már a harmadik hónapban együtt voltak, másoknak egy évnél is több kellett hozzá. A családegyesítés után újabb megoldandó feladatokkal kell szembenéznünk: ha a gyerek kicsi és az anya otthon marad vele, akkor a nyelvtudás, az elmagányosodás okozhat gondot. Ha a gyerek iskolába jár, akkor a reggeli és délutáni oda-vissza kísérgetést kell megoldani, a másik szülő munkába állását.

Külföldre költözés gyerekkel

A kultúrsokk különféle formáival is meg kell küzdenünk. A különféle hivatalos ügyek, orvosi regisztráció és hasonló intéznivalók is időigényesek. Nem hiszem, hogy pontosan meg lehet határozni, hogy mennyi idő után fog a család úgy élni, mint otthon. Nagyon eltérő tapasztalatokról tudnék beszámolni. Attól is függ, ki milyen helyzetet hagy maga mögött Magyarországon, milyen értékrend szerint éli az életet, milyen reális és irreális elvárásokkal érkezik.

Vannak, akik megpróbálják, ideig-óráig kitartanak Angliában, aztán hazamennek. Ilyen családokat is ismerek. Ez vagy azért történik, mert nem voltak kellően felkészülve egy idegen társadalomba történő beilleszkedésre. Vagy túlságosan álomszerű tündérmesének hitték a külföldi kitelepedést. Esetleg egész egyszerűen nem bírtak az otthon maradt családtagok, barátok, értékek nélkül megmaradni itt.

S végül vannak akik azért költöztek haza, mert megvalósították a céljaikat. Kifizették a hitelt, gyűjtöttek annyi pénzt, hogy nekivágjanak egy tehermentesebb otthoni életnek. Az ő gyerekeiknek a legnagyobb kihívás a magyar iskolarendszerben magukra találni.

A kislányommal elmentünk egy koncertre. Nagy kedvence, az Alma együttes jött el Londonba egy kis magyar gyerekbulit varázsolni. Természetesen mi is örömmel mentünk. Megtöltöttük a termet, mi szigetországi, kisgyermekes magyarok. Miközben vidáman dalolásztak, táncoltak a csemeték azon tűnődtem, hogy vajon meddig fognak ezekre a mondókákra, népdalokra, mesés nótákra emlékezni?

Meg fogják-e majd a saját gyerekeiknek is tanítani ezeket? Voltak ott gyerekek, akik már hehezve ejtik a t hangot, akiknél már nem recseg a répa-retek-mogyoró. Még beszélnek magyarul, ismerik a szavakat, de már angolosan hangzik. Voltak, akik teljesen egybeolvadtak a magyar előadókkal, ismerték őket, kicsit otthon voltak újra. S voltak, akik már nem tudtak magyarul énekelni. Fontos-e ez egyáltalán? Feladat-e megőrizni az anyanyelvüket?

KIEMELT HIRDETÉSEK

Hirdess itt!

Sok fórumon lehet találkozni ilyen-olyan megközelítésből a nemzeti identitás, a magyarságtudat, az anyanyelv ápolás kérdéseivel. De vajon tényleg lehet-e ezekkel foglalkozni akkor, amikor nincs munka? Amikor a szülőnek nincs önbecsülése, nem tudja fizetni a számlákat, alig kerül valami az asztalra? Lehet-e számonkérni az agyonhajszolt szülőn, hogy miért nem ismeri a gyermeke a magyar helyesírás szabályait?

Lehet-e a külhonban nevelekedő, a többségi társadalomba beilleszkedni igyekvő gyermektől elvárni, hogy akarjon magyarul beszélni, írni, olvasni, számolni, gondolkodni?

Komoly kérdések ezek. Gyakran akkor szembesülünk a súlyukkal, amikor a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a gyermekünk más nyelvet beszél. Nemcsak a szokásos generációs különbségek miatt, hanem a szó legszorosabb értelmében, más nyelvet beszél. Azaz másképp jár az agya, másképp szocializálódik. Más a világszemlélete, más értékek szerint hozza a döntéseit. Ez nem jó vagy rossz, de mindenképp kemény szembesülés. Az Angliában felnövő magyar gyerekek és szüleik között nagyobb a generációs szakadék. De nem áthidalhatatlan.

Ha teljesülnek a vágyaink, bejönnek a számításaink, akkor itt könnyebb az élet. Jut időnk, energiánk egymásra, a családra, a gyerekeinkre.

Igyekezzünk szerető, támogató, megértő hátteret biztosítani a beilleszkedéssel küzdő gyerkőcöknek. Sokan mondják, hogy a gyerekek könnyen veszik az akadályokat. Ha otthon jó nekik, ha apa és anya szeretik egymást, ha nyílt és ítélkezésmentés a kommunikáció, azaz ha otthon rendben vannak a dolgok, akkor valóban bármilyen nehézséggel meg tudnak küzdeni. Ez általános érvényű szabály. Nyilván a külföldre költözés gyerekkel megtépázza a családokat. Kötelékek szakadnak, megváltozik a megszokott környezet, felborul az addigi rutin. A változás sokszor örömteli és jó.

Sokan számolnak be lelkesen az iskolaváltás miatti pozitív változásokról. Az angol rendszer gyerekközpontú, stresszmentesebb környezete a legtöbb magyar gyerek és ezáltal a család mindennapjait teszi könnyebbé, felszabadultabbá. Ez nagyon nagy dolog. Vannak különféle tanulási vagy viselkedési, esetenként egészségügyi gondokkal küzdő magyar gyerekek, akik itt örömmel járnak iskolába. De ismerek olyan gyerekeket, akiknek bizony nem megy a kapcsolódás. Nem sikerül a beilleszkedés és nem ragad rájuk a nyelv. Nem tudják hogyan kell viszonyulni a társaikhoz, a tanáraikhoz, mi a helyes a jó viselkedés ebben az idegen világban. Nekik egyáltalán nem sima ügy az országváltás.

Nagyon sok magyar gyerek magányos a játszótéren. Nem tud szólni a más nyelvet beszélőkhöz. Ez az elszigeteltség oldódik, ha már beszéli a nyelvet. Sok szülő szervez magyar családokkal közös programot, épp azért (is), hogy a gyerekek természetes fejlődése ne sérüljön nagyon. Szükségük van gyerek társaságra, addig is, amíg a nyelvi akadályok nem szűnnek meg. Nagyon jó minden olyan találkozás, ahol magyar gyerekekkel játszhat az angolul még nem beszélő kisgyerek. A magyar közösségben egy lehet a sok közül, nem kell a furcsának, az idegennek, a különcnek lennie.

Nehéz teher másnak lenni, még akkor is, ha ez hosszútávon érték, de a mindennapokban, a beilleszkedés első szakaszában a kisgyereknek ez nehéz teher. Minden olyan szervezés, ami a magyar közösségi létet szorgalmazza segíti a gyerek beilleszkedési folyamatát. Megéli, hogy többen is vannak olyanok, mint ő. Mások is hasonló cipőben járnak: magyar gyerekek angol környezetben. A hagyományőrző kezdeményezések, a magyar cserkészek, az ünnepek köré rendeződő foglalkozások, a táncházak, a koncertek, a különféle bulik, a magyar iskola, óvoda mind-mind olyan fórumok, ahol az angliai magyar gyerekek megélhetik önazonosságukat.

külföldre költözés gyerekkel 2

Persze minden gyerekkel külföldre költöző család története egyedi. Sőt, minden egyes gyerek angliai tapasztalata más és más. Befolyásoló tényezők a család értékrendje, a környezet, a gyerek személyisége és életkora, az otthonhagyott tapasztalatok. Mert ugye, ha valakit sokat bántottak az otthoni iskolában és itt kibontakozhat, az a gyerek nyilván szárnyalni fog itt és ha hiányzik is egy-két otthoni dolog, nem fog visszavágyni.

Akinek otthon nagyon jó volt, az kényszernek érzi a külföldre költözést. Veszteségnek, és neki hosszabb idő kell és több odafigyelés az átállási periódusban. A kamaszok, a maguk belső forrongásaival még sajátosabb képet mutatnak. Van, aki kalandnak éli meg és nagyon lelkes és egyből itthon van itt. Van, aki hónapokig nem beszél, magába zárkózik, áldozatnak éli meg az otthon hagyott barátokat. Haragszik a szülőre és persze van, aki egyáltalán nem is akar eljönni, majd csak a középiskola befejezése után.

Akár így, akár úgy, a külföldi munkavállalás felelős döntés kell legyen ha gyerekeket is érint. Nemcsak egy jó megoldás van. A környezetemben sok család él, ilyen-olyan országokból, más-más megoldási stratégiákkal és sokuk teljesen jól működik, kiegyensúlyozott, vidám gyerekeket nevelnek.


  • Lehetne olcsóbb a külföldi pénzküldés? Szerintünk igen.
  • Hogyan foglalj a legjobb áron repülőjegyet? Megmutatjuk.
  • Facebook oldalunkat itt tudod követni:

Tünde Ilona Nagy
About Nagy Tünde Ilona 37 Articles
Nevem Nagy Tünde Ilona, angol - finn nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár végzettségem van. Éltem már több országban, kis- és nagyvárosban, jelenleg Angliában élek. Férjem munkája miatt költöztünk ide 2014 nyarán. Van egy tizenéves éveiből már kinőtt fiam és egy lassan belenövő lányom. Nyelvtanítással foglalkozom hosszú évek óta, az emberi lélek rejtelmeinek jó ismerője vagyok, blogot írok. Szabadidőmben sokat olvasok, ismerkedem a világgal, szívesen főzök.