Gyermekek kétnyelvűvé válása

 MagyarIzek

„Egy hónap múlva folyékonyan fog beszélni!” „Jövő ilyenkorra jobban fog tudni angolul, mint magyarul!” – mindenki számára ismerősek ezek a biztatások, aki küldte már eddig kizárólag magyarul beszélő gyermekét idegen nyelvű közösségbe. A valóságban azonban a gyermekek kétnyelvűvé válása korán sem ilyen egyszerű.

Kezdjük a rossz hírrel: a gyerek egészen biztos, hogy nem fog egy hónappal a közösségbe kerülés után folyékonyan beszélni. Az is igen valószínűtlen, hogy egy év alatt anyanyelvi szintet érne el. Hogy milyen ütemben szedi magára a nyelvet, az függ az életkorától, a közösségben töltött időtől és a személyiségétől.

 TransferWise

A nyelvérzéknek nincs olyan nagy szerepe a folyamatban, mint azt elsőre gondolnánk. Nem biztos, hogy az a gyerek, aki magyarul másfél évesen már mondókázott, angolul is hasonló ütemű fejlődést fog produkálni. (Jelen cikkben az angol nyelvvel foglalkozunk, de az itt leírtak természetesen minden más idegen nyelvre alkalmazhatóak).

Általános vélekedés, hogy minél fiatalabb korban kerül be a gyermek az idegen nyelvű közösségbe, annál gyorsabban tanulja meg azt. Ez azonban csak részben állja meg a helyét. Tény, hogy 6-10 éves kor között két fontos változás is lezajlik a nyelvi fejlődéssel összefüggésben. Egyrészt megszűnik a spontán nyelvelsajátítás képessége.

Ezt azt jelenti, hogy a gyermeknek csak ennyi idős korig adatik meg, hogy angol környezetben különösebb direkt odafigyelés nélkül, az anyanyelvéhez hasonló módon tanulja meg az új nyelvet. Másrészt befejeződik a hangképző szervek fejlődése. Ez azzal jár, hogy legkésőbb a kisiskolás kor után már képtelenség idegen nyelvet akcentus nélkül elsajátítani.

Hogy ez mennyi időt vesz igénybe, arról megoszlanak a vélemények és a tapasztalatok. Forgács Erzsébet egy 2003-as tanulmányában azt írja, hogy egy óvodásnak napi 3 óra intézményi lét elég ahhoz, hogy a nyelvet 4-5 hónap alatt megtanulja.

Michael Winterhoff német pszichiáter szerint egy ötéves gyereknek képesnek kell lennie arra, hogy idegen nyelvű környezetbe kerülve fél év alatt hibátlanul megtanulja azt. Pedagógusok és gyakorló szülők tapasztalatai azonban igen gyakran ellentmondanak e rohamos ütemű fejlődés elméletének.

Amikor mi az ötéves fiunkat iskolába írattuk, az igazgatónő azt mondta, a kommunikációs szint eléréséhez egy- az anyanyelviéhez három év lesz szükséges. Ez egyelőre beigazolódni is látszik. A gyerek először a tanév végén lett képes rövid mondatokat alkotni.

Most, a második év vége felé hibás nyelvtannal és a társainál szegényesebb szókinccsel, de folyamatosan, tökéletes hanglejtéssel és összetéveszthetetlen Glasgow-i akcentussal beszéli az angolt. Az idősebb iskolások kezdetben ennél gyorsabb fejlődést is produkálhatnak, ha kellően tudatosan állnak hozzá a feladathoz. Az ő esetükben a külön foglalkozás már elengedhetetlen.

A kisebbek esetében ilyesmi szabályt felállítani gyakorlatilag lehetetlen. Több kutató szerint a spontán nyelvelsajátításhoz szükséges, hogy a gyermek az ébrenléti ideje legalább 30 százalékát az idegen nyelvi környezetben töltse. Mivel az angliai óvodai foglalkozás időtartama átlagosan mindössze napi 3 óra, az ovisok ebből a szempontból hátrányban vannak az idősebbekhez képest.

Az iskolától eltérően ezen a szinten direkt nyelvtanítás sincsen, tehát a gyermeknek kizárólag a környezetében hallottakból kell összeszednie a szükséges tudást. Ebben az életkorban a későbbieknél jóval meghatározóbb tényező a gyermek személyisége. Egy nyitott, sikerorientált kicsi előbb fog megszólalni, mint egy szégyenlősebb típus. Főleg, ha az utóbbi emellé még a kudarcoktól is tart.

A kisebbik gyermekem – aki magyarul kimondottan gyorsan tanult meg -, azzal magyarázta, hogy egy év után sem szólal az óvodában, hogy nem menne neki hibátlanul, és akkor mindenki rájönne, hogy ő valójában nem skót. Az ilyen szemlélődő gyerekekkel gyakran előfordul, hogy hónapok vagy évek „némasága” után egyik napról a másikra kerek mondatokban kezdenek beszélni.

Sok szülőben merül fel a kérdés, hogy az ilyen kezdeti nehézségeket nem lehetne-e kivédeni úgy, hogy gyermeküket előre megtanítják angolul is. Vannak, akik egyáltalán meg sem tanítják a gyereket magyarul. Máshol az egyik szülő angolul, a másik magyarul beszél a hozzá. Szakemberek véleménye megoszlik erről a kérdésről. Főleg a pszichológusok szokták ellenezni, hogy a szülő ne adja tovább az anyanyelvét, mondván, a gyermekkel való kommunikáció így szegényesebb és mesterkéltebb lesz.

Amiben azonban szinte minden nyelvész és pszichológus egyetért, az „egy személy – egy nyelv” elve, vagyis hogy a gyermek számára legyen egyértelmű, hogy melyik nyelv melyik szülőhöz kötődik. A külföldön élő családok körében ennek ellenére széles körben bevett gyakorlat, hogy a csemetével egyfajta keveréknyelven kommunikálnak. Otthon leginkább az anyanyelvükön, nyilvános helyen pedig angolul, magyar betoldásokkal teletűzdelve.

Hogy mi ezzel a probléma? Ha ritkán fordul elő, akkor semmi, igaz, haszna sincs. Bizonyos szituációkban az illem is úgy diktálja, hogy a környezetünkben lévők is értsék, mit beszélget a család. Értelme ennek persze csak akkor van, ha a gyerek már tud annyira angolul, hogy felfogja, mit mondtunk neki. Ha azonban mindennapos gyakorlattá válik, hogy következetlenül hol így, hol úgy szólunk a kicsihez, az minden szempontból hátrányosan befolyásolhatja a nyelvi fejlődését.

A nyelvészetben ismert fogalom a félnyelvűség. Az az állapot, amikor a személy több nyelvet is ismer, de egyiket sem beszéli rendesen. A félnyelvű gyermek az iskolába kerülve fokozatosan angol domináns kétnyelvűvé válhat. Az így szerzett hátrányát, miszerint nem lett megalapozva egyetlen nyelvi rendszer sem a fejében nehezen fogja behozni.

Ha tehát az eddig csupán magyarul beszélő gyerekünk részére eljön a közösségbe kerülés ideje, legyünk józanok. Csodát nem kell várni, a kicsi nem fog jövő hétre már angolul csacsogni, de ki előbb, ki utóbb, de meg fog szólalni.

A pedagógusok készséggel tájékoztatják a szülőket arról, hogy éppen hol tart a gyerek. Könnyen lehet, hogy a társaságunkban úgy tesz, mintha nem tudna egy szót sem, az óvodában pedig már hónapok óta be nem áll a szája. A kezdeti nehézségekért pedig bőven kárpótolják majd a kétnyelvűség egész életre szóló jótékony hatásai.


  • Lehetne olcsóbb a külföldi pénzküldés? Szerintünk igen.
  • Hogyan foglalj a legjobb áron repülőjegyet? Megmutatjuk.
  • Facebook oldalunkat itt tudod követni:

 TransferWise
Dorottya Kercsó
About Kercsó Dorottya 23 Articles

Magyar nyelv- és irodalom szakos tanárként végeztem az egyetemen, Skóciába 2015 szeptemberében a férjem tanulmányai miatt költöztünk. Jelenleg itt elsősorban a két gyerekemet nevelem, emellett heti rendszerességgel tartok foglalkozásokat az ovis korosztálynak. Skócia rengeteg meglepetést tartogatott, és tartogat ma is számunkra: nem csak egy idegen országba kerültünk, hanem azzal is szembesülnünk kellett, hogy amit a brit életről hallottunk-olvastunk, az erre az Skóciára igen gyakran nem érvényes. Noha feltett szándékunk a tanulmányi idő lejárta után visszaköltözni Magyarországra, napról-napra jobban szeretjük ezt az országot, és életünk legnagyobb kalandjának tartjuk az itt töltött éveket.